Nem vagyok egy újságíró, ne úgy nézzétek:) Ma is rengeteg új élményben volt részünk. Minden hivatalos iroda naponta max 1-2 órát van nyitva, persze ezek egyidőben, ezért egy csomó dolgot hétfőn kell még elintéznünk. Azt képzeljétek el viszont, hogy a professzor aki a kémia tanszék vezetője ma behívott minket az irodájába, tea/kávé, utána meghívott ebédre hiába tiltakoztunk és utána még 2 órát beszélgettünk vele. Összesen több, mint 5 órát töltöttünk nála kávézgatással, beszélgetéssel. De a suli alig került ám szóba, "azt majd hétfőn". Teljesen más a mentalitás. Mindenben segít, imádja hogy néha beszúrok 1-1 mondatot görögül, még a tenyerünkből is jósolt... Azt alig bírtam nevetés nélkül. Fura egy ember. De lehet a kutatócsoportjához csatlakozni, szóval nem is fogok munkát keresni, inkább oda megyünk mindketten (amúgy a László Krisztinával dolgozott együtt, többször járt Pesten).
Itt lakunk:
Most pedig közkívánatra beszéljenek a képek helyettünk:
Ez a kilátás az erkélyünkről.
