Erasmus félév az ouzó és a tzatziki országában

Tegnap este német barátainkkal közös búcsúbulit tartottunk, valamint megünnepeltük a 23. születésnapomat. Kinga és a németek feketeerdő tortával készültek és szerintem nagyon jól sikerült. Így nézett ki, mielőtt én a késsel elrontottam volna.

A buli igen jól alakult, úgy három körül értünk haza. Ma reggel megvolt az utolsó vizsgám is, és már csak a professzorunkkal való vacsora van hátra (gyümölcsleves és brassói lesz a menü, desszertnek fagyi és csoki, inni pedig egy üveg szamorodnit fogunk bontani). Holnap még intézünk ezt-azt, aztán pénteken végre megyünk haza!

Kingával úgy gondoltuk lezárjuk a blogot, elvégre hazaérkezésünk után már elég kevés görögországi Erasmus élményünk lesz. Összességében egy fantasztikus félévet töltöttünk Thesszalonikiben és a tüntetések ellenére is melegen ajánljuk bárkinek, hogy Erasmus tanulmányait itt töltse. Ugyan a helyi görögök mentalitásával nem voltunk minden tekintetben megelégedve, de elegendő ellenpéldát láttunk, főleg a szigeteken, és úgy gondoljuk, hogy mégiscsak egy szeretetre méltó nép ez a görög. Hogy jó választás volt-e Görögország? Nagyon is. Az elmúlt félévekben elég sokat tanultunk és most lelkiismeretfurdalás nélkül töltöttünk el itt egy viszonylag nyugodt félévet és feltöltődve megyünk haza Magyarországra. Azoknak akik Erasmuson gondolkodnak azt javasoljuk, hogy az egyetem választásakor ne az legyen a fő szempont, hogy mennyire erős az egyetem, hanem inkább az, hogy mennyi látnivaló van az országban, milyen a klíma és milyenek az emberek. Az Erasmus félév nem arról szól, hogy ugyanazt amit otthon tanultunk félévig angolul (vagy más nyelven) tanuljuk, hanem arról, hogy egy fél évig egy idegen országban éljünk egy idegen kultúrával ismerkedjünk, és eközben nagyon jól érezzük magunkat. Nekünk sikerült mindennek eleget tenni.

Köszönjük, hogy olvastátok a blogunkat!

Kinga és Tomi

 Ma reggel megérkeztünk, a kompút hosszú és unalmas volt, és hatalmas volt a tömeg, de összebarátkoztunk a görög nénikékkel akik elfoglalták a helyünket. Most készülünk, Tomi a vizsgájára én pedig a holnapi bulira, ahol Tomi szülinapját is méltón megünnepeljük. Menza végleg bezárt, szerdán jön át a professzorunk búcsú vacsorázni hozzánk a feleségével. Szóval elég zsúfolt hetünk lesz, de nem tudom szóismétlés nélkül hangsúlyozni, milyen jó lesz otthon. És most következzenek a beígért képek Samosról, Pithagorasz szülőföldjéről (a háromszögre hajazó szobor őt ábrázolja). A mitológia szerint Héra is itt született, ezért a romos Héra templom hatalmas oszlopáról is tettünk be képet.

Samoson csövelünk a komp várójában. Már bent áll a hajónk, de nem engednek felszállni reggel 6-ig. Utána 24 órás kompút vár ránk, de az már mondhatni luxus körülmények között: kanapén alszunk, van wc, konnektor, bárpult, stb.

Összegzés képpen az elmúlt 11 napról: öt szigeten jártunk, 11 napig nem esett az eső, minden nap fürödtünk a tengerben, 2 éjszaka volt szállásunk, 3szor kompon aludtunk, 6szor pedig a tengerparton, ebből kétszer napágyon. Gyrost ettünk, konzerveket: májkrémet és gyíkhúst (löncshús), tortellinit főztünk gázfőzőn, stb. Szóval nomád körülmények között, de azért nagyon jól éreztük magunkat, felejthetetlen kaland volt. Mielőtt bárki aggódna, a strandokon tudtunk zuhanyozni is.:)

Képeket legközelebb hétfőn töltünk fel, és utána már nagy búcsúzkodásokba kezdünk itt mindenkitől. Már nagyon várjuk, hogy pénteken otthon lehessünk Magyarországon!!!

Az elmúlt két napot Naxosban töltöttünk, elképesztően jó volt. A többi szigethez képest sok ókóri templomrom volt, ahova stoppal el tudtunk menni. Egyik nap szállásunk is volt, csak a víz volt hideg egy kicsit.

Most Syroson vagyunk, várjuk a csatlakozást Samosra, hajnali 1kor megy a hajónk és reggel 7re lesz ott.

Fantasztikus 4 napot töltöttünk Miloson, ma béreltünk quadot, bejártuk az egész szigetet. Holnap reggel 7kor indulunk tovább Naxosra. Majd lesznek újra képek is hamarosan.

UPDATE!!! Milosban nincs szállásunk, a tengerparton alszunk. Szantorinin olyan helyen aludtunk ahol úszómedence is volt, kemping áron.

Nem tudunk hosszan irni es kepeket sem feltolteni, talan 1-2 nap mulva. De minden rendben, szerdan reggel elindultunk Athenba, ejfelkor pedig indult egy komp Szantorinire. Tegnap reggel 8kor erkeztunk meg, gyonyoru a sziget, meleg a tenger. Tegnap a napfelkeltet es a naplementet is lattuk. Ilyet meg sose tapasztaltunk. Delutan hajozunk tovabb Milosra, 4 napot toltunk ott. Ott nincs annyi turista, mint itt, sokkal nyugodtabb.

 Az utunk meghiúsulni látszik de nem adjuk fel: ma nem indult el a vonatunk a holnapi sztrájk miatt, legközelebb csütörtök este tudnánk Athénba menni. De mi nem adjuk fel, holnap reggel megpróbálunk stoppal eljutni. Aztán meg komppal tovább valahogy, ha találunk olyan társaságot, amelyik nem sztrájkol... Már nagyon mennénk haza... Ez az ország katasztrófa.. Most arról beszélnek, h lehet új választások lesznek, és leváltják a jelenlegi kormányt. De ne aggódjatok, vigyázunk magunkra!

 Tegnap reggel mentek el anyuék, az utolsó együtt töltött két napunk elég mozgalmas volt. Pénteken a Meteora kolostorok után elmentünk a thermopülai csata helyszínére, ahol egy hatalmas szobor állít emléket a hős spártaiaknak.

Szombaton pedig még egy utolsó délelőtt a piacon és a bazárban, a délutánt pedig a strandon töltöttük. Nagyon jól sikerült ez a hét anyuékkal, fájó szívvel mentek vissza dolgozni. Tomi pedig nekilátott készülni a holnapi skype -os vizsgájára. 

Megvannak a vonatjegyeink Athénba, így már biztosan holnap éjjel indulunk és utána komppal irány Santorini. És már kevesebb mint 3 hét és otthon leszünk Magyarországon!

 Sok-sok esemény történt az elmúlt napokban, most is csak azért van időm írni, mert anyuék elmentek a Bizánci múzeumba ahol mi már kétszer voltunk. Kezdem az elején: vasárnap délután megérkeztek és a közös vacsi után elindultunk a tengerpartra sétálni, este pedig néptáncolni. Nagyon élveztük mindannyian. 

Hétfőn városnézés és strandolás volt a program, kedden reggel pedig fogtuk magunkat és elutaztunk Thassos szigetére. Útközben megálltunk Philippiben, megnéztük a romokat, és közben már nagyon vágytunk a tengerpartra, mert eszméletlen meleg volt.

Estére a szigeten kerestünk egy eldugott kis öblöt, ahol kiterítettük a polifoamjainkat és a csillagok alatt aludtunk mind a négyen hálózsákban. Olyan büszke vagyok anyura és Pistire, mert ők találták ki, hogy aludjunk a parton, mint a húszévesek:) Szerencsére nem jött eső... A következő kép az öböl ahol aludtunk, mesés volt.

Tegnap egész nap strandolás, aminek következtében a bölcsebb generáció szétégette magát a napon. Ma délelőtt mi vizsgáztunk (english for chemistry), amíg anyuék egész napos városnézésbe kezdtek, persze egy kis déli pihenővel megszakítva. 

Holnap a Meteorákhoz megyünk velük, szombaton pedig egész nap strandolást tervezünk. Tomival eldöntöttük, hogy kedden az éjjeli vonattal megyünk Athénba, onnan pedig komppal Santorinibe. 10 napot fogunk a Kükládokon tölteni, 1-2 naponta továbbhajózunk a következő szigetre. Persze 10 napig parton alvást tervezünk, nagyon kalandos lesz, összesen hatan megyünk, a csehekkel és a magyarokkal. Valószínűleg közben blogolás se lesz.  Terv szerint június 27-én hétfőn reggel 6-ra érünk vissza Thessalonikibe, 24 órás kompút után.

Tegnap meghívtak minket egy buliba, ami házibulinak indult, aztán elmentünk az egyetemi Erasmus zárópartira is, görögösen, olyan 1 körül. Nagyon jó volt a társaság, és végre ki is kapcsolódtunk. Találkoztunk egy amerikai sráccal, akivel sokat beszélgettünk (főleg Tomi, nagyon egymásra találtak). Ma pihentünk, és mert borult volt az ég, úgy döntöttünk, hogy meglátogatjuk az állatkertet Thessalonikiben, ahova a tegnap esti srác is csatlakozott hozzánk. Semmi extra, "hagyományos" állatok, mint róka, farkas, kecske, őz, stb... Egyedüli extra a medve volt. Csuda aranyos mackót láttunk!  A nagy sétában jól elfáradtunk, megéheztünk, és itthon egy jó magyar pörköltet főztem fejessalátával a fiúknak. Holnap jönnek anyuék, utána levő héten pedig lehet hogy egy kompos szigetjáró körútra megyünk Peloponnészosz helyett a többiekkel (csehek, németek, magyarok), még nem tudjuk, a bőség zavara:) De addig még néhány vizsga, és sok-sok élmény vár ránk!

Csak egy rövid jelentkezés, vizsgáztunk ma is, tegnap is, Tomi eddig egy 9est én pedig egy 8ast gyűjtöttem, a 10eseket már nem is számoljuk:) Dög meleg van, készülünk a pénteki vizsgánkra, de azért közben egy fél óra ping-pong belefért ma is. Ja és holnap úszni is elmegyünk, ebéd előtt, jó hogy minden ilyen közel van. 

Ami pedig talán már hír kategóriába esik: vasárnap este lesz egy görög néptáncfellépésünk, ahol a félévben tanult táncokat adjuk elő a csoporttal. Én meg a néptánc:) Majd töltünk fel képeket! Hajrá mindenkinek a vizsgákhoz!

Ezen a héten 2 (Tominak 3) vizsgánk volt, plusz egy prezentációnk. A szóbelik mind 10-esek lettek, az írásbeli eredményét jövő héten tudjuk meg. De jól ment eddig minden, csak kimerültünk. De holnap megyünk egyet strandolni a többiekkel, hogy levezessük a feszültséget:) Hétvégén nagy tanulás, hogy végezzünk mindennel minél előbb: 3 vizsgánk lesz jövő héten, hétfőn, kedden és pénteken. Ebből egy szóbeli, a többi írásbeli. Az írásbeliktől egészen máig féltem, mert angolul kell ugye meggyőzni a tanárt, hogy nagyon tudom a tantárgyát (szóban mindez könnyebb). De minden félelmem ellenére teljesen természetesen jöttek a szavak, mintha csak magyarul írnék. Ez nagyon nagy előnye az Erasmus félévnek, bárhova megy az ember ahol angolul kommunikál, tanul és vizsgázik, és ezáltal észrevétlenül fejlődik. Persze már szeretnénk "letudni" a vizsgaidőszakot, 2 hét és végzünk. Már jó lesz, mert eszméletlen meleg van, csak vízparton lehet elviselni. 

Van egy magyar lány, akiről egy levlistán keresztül megtudtuk, hogy hétfőn Athénban kirabolták. Átutazóban volt egy szigetre, ahol munkát vállalt. Most se iratok, se pénz, se bankkártya, se laptop, se útlevél... Hétfőn lesz kész a nagykövetségen az új útlevele, addig kell neki szállást találni. Fantasztikus, hogy pillanatok alatt találtunk neki egy helyet, ismerős ismerősének az ismerősén keresztül. Mindenki annyira segítőkész volt, pedig nem is tudják kicsoda. Nagyon jó érzés, hogy mi is részei lehettünk ennek a láncnak.

 Az elmúlt napok a tegnapot leszámítva végig tanulással teltek (azért egy fél óra ping-pongozás mindig belefért). Tegnap pedig nem tudtunk ellenállni a gyönyörű időnek, és hát heti egy nap pihenés mégis csak jár, ezért elmentünk a tengerpartra. Most csak ketten voltunk, és nem csak fürödtünk, hanem óriási kagylógyűjtésre és világfelfedezésre is indultunk. Ami annyiból állt, hogy leszálltunk egy faluban a tengerparton, és elindultunk visszafelé a tengerBEN. A víz csodálatosan meleg volt (20 °C felett) és a térdig érő vízben, aminek az alja szerencsére homokos volt órákat elbóklásztunk. Egészen addig amíg egy kikötőig nem értünk, ahol ki kellett másznunk a partra. Onnan stoppal elmentünk egy másik strandra, ahol már letelepedtünk a parton, úsztunk és napoztunk. Este átmentünk vacsizni a többi magyarhoz, akik -nekem eddig csak a Wass Albert regényekből ismert- puliszkát főztek. Sajttal és sült kolbásszal, nagyon finom volt!

Ma reggel persze vissza a tanuláshoz. Andi kérdésére igen, főzőcskézünk minden második nap, ma rántott hal és tintahal karikák volt a menü rizzsel és majonézes kukoricával. Persze a blog nem arra való, hogy leírjam még azt is, hogy mit ettünk, (Kata remélem még bírod), szóval ebből nem lesz rendszer csak ha már felmerült a kérdés, mindent a lelkes olvasóinkért:) Dávid neked a szakálladra nagyon kíváncsiak vagyunk, úgyhogy tessék képet feltölteni! :)

Holnap lesz egy könnyű vizsgánk és tartunk egy előadást is, úgyhogy gondoljatok ránk és persze nektek is sok sikert a vizsgákhoz! Most pedig jöjjenek a képek, amik már az új géppel készültek:

 Tegnap délelőtt voltunk a bor és ouzó gyárlátogatáson, a Tsantali gyárban, ami Görögország második legnagyobb üzeme.  Persze a legtöbb időt a hangulatos borkóstoló vette el, nagyon élveztük! Nagyon érdekes volt, és fogunk is képeket mellékelni, de sajnos a csehek még nem küldték el:( UPDATE, megérkeztek a képek!

Ouzó desztillálásra használt szakaszos lepárló.

Mivel tegnap még nem volt saját fényképezőnk, de ma már van! Sok-sok nézelődés és utánajárás után Tomi végre kiválasztotta az okos kis Nikon gépet, amit a következő 7 évben használni fog. (Ugyanis a régi ennyi idős volt amit leejtettem). 2 év garancia, ami Magyarországon is érvényesíthető, és magyar nyelvű menüje is van.

Egyébiránt már rendesen kell tanulnunk is, jövő hétfőn és csütörtökön is vizsgázunk, Tomi pedig még most pénteken is. A görög egyre jobban megy, ma a zöldségesnél görögül kérdeztem néhány dolgot, és amikor valami nem jutott eszembe, megkérdeztem, hogy beszél-e angolul az eladó, mire azt válaszolta, hogy nem, de nem is kell, mert én beszélek görögül:) Főzünk minden nap, mert még mindig nincs menza... Képek hamarosan!

Ma ismét gyönyörű napsütés volt, és a délelőtti múzeumlátogatás után úgy döntöttünk, hogy kimegyünk a tengerpartra. Rajtunk kívül csak néhány bátor német turista merészkedett ki. A vízbe pedig csak mi hárman. Szép barnák lettünk és nagyon jól éreztük magunkat! Megettük a búcsúgyrost is Zsófival, aki holnap hazamegy, már ha nem sztrájkolnak éppen a reptéren és felszáll a gépe...

Ha már itt tartunk, szerda óta nincs menza, mert sztrájkolnak az alkalmazottak. Ugyanis végre rájött a görög kormány, hogy ablakon dobálják ki a pénzt a diákétkeztetéssel. Szóval szeptembertől nem lesz több ingyen kaja. És most mit csinálnak? Persze, logikus, nem adnak kaját, ezzel tiltakozva a változtatás ellen. Lehet csak mi nem értjük? Június 30ig még adnak amúgy pénzt kajára, de a "diákok érdekében" nem főznek, határozatlan ideig. Vége a jó világnak:)

A képek még Zsófi fényképezőjével készültek, de hamarosan (jövő hét elején) beszerezzük Tomi új gépét! (Ha valaki nem olvasta volna sikeresen leejtettem és tönkrement, ezért szülinapjára kap egy újat)

Tegnap felsétáltunk a kastélyba, holnap délelőttre is városnézést tervezünk még, és utána vasárnapra ismét strandot, mert 27 °C-ot mondanak! Hétfőn pedig egy borvidékre látogatunk el a tanszék szervezésében, szigorúan tanulmányi kirándulásra,kóstolóval egybekötve. 

Hajrá a zhk-hoz és vizsgákhoz!

 Ma reggel érkeztünk vissza Athénból, 4 teljes napot és 3 éjszakát töltöttünk ott. Kezdjük az utazással. Éjszakai vonat kontra éjszakai busz: a döntés nem olyan egyszerű. A vonaton legalább senki nem dohányzott, és a lábunkat is ki tudtuk időnként nyújtani. Viszont végig égtek a lámpák és a hangosbemondó iszonyatos erővel szólalt meg kb. félóránként. De nálam még mindig a vonat nyert, tiszta volt, helyjegyes, és füstmentes. De mindenesetre időt és pénzt spóroltunk vele. Reggel becsekkoltunk a hostelba, ahol szerencsére beengedtek minket, pedig hivatalosan csak déltől lehetett volna elfoglalni a szobát. Néhány bakitól eltekintve elégedettek lehetünk, kedves volt a személyzet, tele volt diákokkal a hostel, sőt, még a spanyol ismerőseinkkel is összefutottunk. Kicsi a világ. 

Az ott töltött négy napból, az első kettőt Athénban töltöttük, városnézéssel, sétálgatással, múzeumokkal. Athénról azt lehet mondani, hogy a turistanegyedeket leszámítva nagyon koszos, zsúfolt, és szervezetlen. A múzeumok összevissza voltak nyitva, volt olyan ahova be se jutottunk, mert 3kor bezárt. De a pillanat, amikor megláttuk a Parthenont, az olimpiai stadiont, és a számtalan történelmi emléket, minden mást feledtet.

Kedves Mindenki!

Újabb képekkel nem tudunk egyelőre szolgálni (hacsak a Hévízi tóról nem, de azt szerintem ismeritek), de tessék csak minket olvasni, mert hétvégén Athénba megyünk és a tengerpartra, és miután visszajöttünk (hétfő-kedd) óriási fényképes élménybeszámolót tartunk!

Megérkeztem ma hajnali fél 5kor Thessalonikibe. A buszút katasztrófa volt. Valahogy amikor haza mentem, akkor sokkal kényelmesebbnek, gyorsabbnak tűnt. Mondjuk az élmény, hogy több mint két hónap után újra látom a családomat, barátaimat, sokat dobott az utazás tényén. De hát a visszaút. Pedig már Tomit is nagyon szerettem volna látni, de mégse feledtette a megpróbáltatásokat. Azt még meg se említeném, hogy teljesen tele volt a busz, alig volt helyünk, a lábunkat nem tudtuk kinyújtani, erre mind felkészültem, amikor megvettem a jegyet. De az már teljesen felháborított, hogy a második sorba ültettek és az első sor ki volt nevezve dohányzónak. Igen, egy távolsági buszon. Mind a 3 sofőr dohányzott (vezetés közben is) és az utasok közül is jónéhányan. Ebből az lett, hogy 14 órán keresztül folyamatosan bagózott valaki előttem. Persze ablak nem volt. Én nem tudom, hogy nem lehetnek tekintettel a többi emberre, amikor még a dohányos lakótársunk is azt mondja, hogy nem tud úgy aludni, hogy mellette bagóznak. És ráadásul mellettem ült egy anyuka a 3 éves körüli gyerekével. Szerencsétlen gyerek is az arcába kapta a füstöt... Sajnos olyan mentalitás van, hogy "nekem mindenhez jogom van" a többi le van sajnálva, ez pont olyan, mint amikor elfoglalják az egyetemet, és nem engedik be az alkalmazottakat, mert nekik joguk van sztrájkolni...

Na de azért ideértem, és egész délelőtt aludtam. Tomi nagyon aranyos volt, narancslével ébresztett (persze miután megette a sonkát amit hoztam neki). Épp indultunk ebédelni, amikor útközben rápottyantott egy felette elrepülő madár, pont a kezére. Reméljük, hogy tényleg szerencsét hoz! Nagyokat beszélgettünk, bevásároltunk, élveztük a napsütést. Így telt az első napunk. Holnaptól jön az eső... Szerdán pedig a tesóm. Várunk hugi!

Tegnap a magyarokkal elmentünk bevásárolni. Sajnos pontosan olyan sonka nem volt, amilyet otthon kapni, de találtunk helyette csirkesonkát (azt hiszem kötözött csirkemell szeletek), reméljük az is jó lesz valamire:) No de nem is ez az igazán nagy szám, hanem az, hogy mindhármunk nagy meglepetésére tormát is találtunk! Igaz, hogy üveges, és így a könnyfakasztó tormareszelés öröme elmarad, de legalább a íze meglesz:) A tojásfestéshez vettünk harisnyát, a festék pedig vöröshagyma héjból fog készülni. A szalonnát mondanom sem kell nem ismerik a görögök, úgyhogy a fényezést illetően valószínűleg az olívaolaj lesz a megoldás. Az egyik magyar pedig tud kalácsot sütni, szóval alig várom a ma esti főzőcskézést! Mivel kiderült, hogy a németeknél nincsen semmiféle hagyomány a húsvéti menüt illetőleg, ezért Vasárnap reggelre meghívtuk őket is, így a húsvéti reggelit öten fogjuk elkölteni.

Látom az Isztambuli kirándulás fénypontja sokak szerint a hajvágás volt:) Ha már itt tartunk, íme egy kép közvetlenül a hajvágás után:

Igen. Egyenes. Ez azért van, mert a fodrásznak nem tudtam elmagyarázni milyenre vágja, és amikor azt mondtam neki, hogy rábízom, akkor ő úgy értette, hogy olyat szeretnék, amilyen az övé. Melós volt kiegyenesíteni, de sikerült:) És íme egy kép a fürdő után:

Itt már jobban hasonlítok önmagamra azt hiszem:) De ha már Isztambulnál tartunk mutatnék még néhány képet:) Ezen a képen az utolsó török szultánok palotájának egyik bejárata látható belülről:

Ehhez a képhez annyit fűznék hozzá, hogy amikor kívülről meg akartam közelíteni, hogy megcsodálhassam a kapu díszítését egy fegyveres őr meggyőzött róla, hogy nem akarom megcsodálni. Érdekes, annak ellenére, hogy a palota ma már múzeum, minden bejáratát török katonák védik. Sajnos a palotában tilos volt fényképezni. Az előző posztból lemaradt a Hagia Sophia, azt hiszem ez a kép még belefér:)

Kellemes húsvéti ünnepeket kívánok mindenkinek!

Írtunk volna, már az első nap, de kiderült, hogy nincs wifi a hostelben, 4 nap után már komoly elvonási tünetek jelentkeztek. Ráadásul még a google fiókomat is feltörték, és Kínából küldözgettek körbe spameket (bocsi mindenkitől, már változtattam jelszót). De az elmúlt 4 nap fantasztikusan telt. Az időjárással annyira nem volt szerencsénk, 15 °C körül volt végig, és odafelé és visszafelé is esett, szerencsére csak az utazás alatt. 10 órát utaztunk, mert minden bokorban megálltunk, 2 óránként kb fél órára. Nagyon idegesítő volt, és szervezetlen. Mivel a szervezők maguk is diákok voltak, ráadásul görögök, már a reggeli induláskor is késett a busz, nem oda jöttünk vissza ahonnan indultunk, a határon pedig egy orosz lánynak vissza kellett fordulnia mert nem volt vízuma. Nagyon szigorú volt az ellenőrzés, és még azon is bosszankodtunk, hogy vízumot kellett fizetnünk (15 euro). Mert pl. a szlovákoknak meg a németeknek nem kellett. Pedig akkor még nem tudtuk, hogy milyen jól jártunk. Egyszer csak feljött egy török határőr és mondott egy nevet, egy orosz lányét. És megmondta, hogy nem léphet be Törökországba, mert nincs vízuma, és ő nem vehet a határon mint mindenki más. Szegény lány, végignéztük, ahogy kivette a csomagját a buszból és leszállt az esőbe. Szerencsére leszállt vele egy fiú is, és együtt vártak 2 órát a határon, mikor majd visszaszállítják Thessalonikibe. Azért elképedtünk, hogy mi csak úgy tovább mentünk a busszal, a szervezők is simán otthagyták őket.

De ennyi rossz után jöjjön a jó oldala: szereztünk egy kétágyas szobát, így tudtunk éjjel aludni, persze a hostelben a reggeli 9 előtt nem kezdődött, pedig mi már nagyon mentünk volna várost nézni. De azt kell mondanom, hogy sikeresek voltunk! Láttuk a szultáni palotát,a háremet, voltunk Ázsiában (átmentünk hajóval a Boszporuszon, ami elválasztja Ázsiát Európától). Ezután kerestünk egy fodrászt, mert Tomi álma az volt, hogy Ázsiában vágják le a haját. Megtörtént! Utána elmentünk egy török fürdőbe (hamam), ahol természetesen a nők és a férfiak külön mehettek csak be, masszázs is része volt a belépőnek, nagy élmény volt! Természetesen voltunk a kihagyhatatlan Haghia Sophiában, ahol a keresztény és iszlám jelképek mind megtalálhatók, a Kék Mecsetben, és a bazárban, ahol olyan tömeg volt, hogy szinte mozdulni sem lehetett. Több mecsetet is megnéztünk, mindenhova csak cipő nélkül lehetett belépni és a nőknek sállal el kellett takarniuk a hajukat.

 Rengeteg kebabot ettünk, és török édességeket is kipróbáltuk. Az esti bulikat kihagytuk, helyette vizipipáztunk és teáztunk, a magyarokkal és a németekkel. Nagyon jól tettük, hogy elszakadtunk a csoporttól (6an), mert ők 11kor indultak minden nap várost nézni és fele annyit se láttak mint mi.

Holnap indulok haza, már nagyon várom!

 Igen, valóban régen írtunk. A hetünk hétfőtől-péntekig egyhangú, iskolába járós, említésre nem érdemes volt. Tomi megírta szerdán a vizsgát, jól ment neki, de még nincs eredmény. Én elkezdtem (volna) dolgozni a laborban, de se szerdán se pénteken nem adtak munkát, mert ez vagy az nem ért rá, vagy valami vegyszer hiányzott, szóval csak olyan görögösen indul.

 Viszont a hétvége egész jól alakult: tegnap elmentünk a környéken kirándulni, gyönyörű időnk volt, 20-25 fok, szikrázó napsütés. Összesen 6an voltunk, 2 német, egy szlovák fiú és egy belga lány. A kirándulás nem olyan népszerű mint az Erasmusos partik, ahova 20-50 ember jelentkezik, de jobb is így, nem voltunk túl sokan, tudtuk élvezni a túrát. Mindenhol szebbnél szebb virágok, és a fák: teljesen más mint otthon. Igazi mediterrán táj, teknősök mászkáltak át előttünk az úton, nagy élmény volt. Délután megsütöttem életem első pizzáját, -köszönet a receptért Pistinek-, Tomi és a lakótársak nagy örömére két tepsivel. Sikere volt:)

 Este elhatároztuk 4en, hogy elmegyünk egy néptáncfesztiválra, mindenki nagyon elegáns volt, krétai népzene (élő) és néptáncbemutató volt, és rengeteg ember. Többnyire fiatalok, nagyon meglepődtünk. A belépő elég drága lett volna, de már nagyon beleéltük magunkat, ezért az egyik német lány kitalálta, hogy menjünk oda, mosolyogjunk szépen, mondjuk hogy külföldi diákok vagyunk, és lesz ami lesz legfeljebb nem engednek be. Úgy látszik elég szépen mosolyogtunk, így bejutottunk mind a négyen! Nagyon nagy élmény volt. Mi is beálltunk táncolni, krétai bort ittunk, összeismerkedtünk görög fiatalokkal, és megállapítottuk: a  görög lányok még 8 centis tűsarkúban jónéhány pohár bor után is tudnak néptáncolni. Ja persze harapni lehetett a füstöt, de ezt már megszoktuk, mindenki, mindenhol dohányzik, még a menzán is.

Most készült el a gulyásleves, hazai illatok és ízek, és áthívtuk a másik két magyart is ebédelni, Kossuth rádiót is akartunk hallgatni, de rájöttem, hogy itt egy órával később vagyunk. De azért érdekes, hogy már "öregszünk", szinte hiányzik a vasárnapi ebéd mellől a Kossuth rádió:)

Tegnap reggel tízen béreltünk két autót, és bejártuk a környéket. Három városban voltunk: Verginában, Edesszában és Loutra Loutrakiou-ban. Gyönyörű volt az idő, Kinga egy kicsit le is égett és nekem is lett egy kis szinem. 

Fantasztikus nap volt, végre az idő is jó volt és volt is mit látni. Este 10 óra körül értünk vissza, és mind a tizen elmentünk és beültünk gyrosozni. Nagyon jó zárás volt. Bár minden nap ilyen lenne:)

 

Ma ismét szünet van, de kivételesen nem a sztrájk miatt. Ma van a török uralom leverésének az évfordulója (1821). Egész Thessaloniki tele van görög zászlókkal, mi is szereztünk egyet. Gyönyörű tavaszi idő van 20-25 fok, anyu kijöttek a szeplőim is amiket úgy szeretsz.

Tegnap egy társasjátékozós Erasmusos buliban voltunk, ahonnan ma hajnalban sikerült hazaérnünk, olyan jól sikerült. De hősiesen felkeltünk és bementünk a parádéra, a felvonulásra a városba. Olyasmi volt, mint a Savaria karneválon a felvonulás, sok hagyományos jelmez, de felvonultak a végzős gimnazisták is, iskolánként külön, valamint a rendőrök, tűzoltók, katonák, a cserkészek!!!, szóval mindenki aki csak számít. Persze a végén az elmaradhatatlan sztrájkolókkal, de csak békésen meneteltek és szórólapot osztogattak. Nagyon megérte megnézni.

Közkívánatra pár szó az új lakótársunkról: egy szolid, normális luxembourgi fiú, valami környész féle, de nem mérnöknek tanul, hanem TTK-n. És azóta nem volt több hívatlan vendég és váratlan buli.

Holnap bérelünk 2 autót és nekivágunk Edessának tízen, magyarok, németek, csehek, a baráti társaság. Elmegyünk egy szabadtéri termálfürdőbe is, ami a fényképek alapján gyönyörű lesz. Itt megnézhetitek: http://www.panoramio.com/photo/8621775

Néhány kép a felvonulásról:

És a sztrájkról:

A saját készítésű aktuális kedvenc:

Vasárnap este elmentünk Salsázni, meg tanultunk Merenguét is (nem tudom hogy van magyarul) és a tánctanár azt mondta, hogy jövő héten az óra után elvisz minket egy latin buliba, hogy valós körülmények között gyakorolhassunk! Egész jól megy mindkettőnknek, meg a görög néptánc is hétfőnként, de a keddi tangót abbahagytuk, mert ütközik a görög óráinkkal.

Suliban voltunk az elmúlt két nap, egész rendesen magyaráznak nekünk angolul a laborokban, nem mondom, hogy sok újat tanulunk, de angolul hallunk szakmai dolgokat, ezért már megéri. Tegnap este görög után elmentem egy tollas edzésre a görög tanárommal, és ezentúl heti kétszer járni fogok, jól átmozgat, és talán fejlődni is fogok, készülök a nyári meccsekre:) Tomi kondizni és úszni jár. Ha már itt tartunk, rám örökítette a blog írást határozatlan ideig. Jövő szerdán lesz egy vizsgája, most arra készül.

És a legjobb: voltunk ma piacon. Hát hihetetlen, hogy mindent lehet kapni, az olívabogyótól az élő csigákig, a tintahalaktól a rákokig. Csak az nem volt amiért mentünk, kelkáposzta. Gondoltam főzök egy jó kis kelkáposztafőzeléket péntekre, mert böjt van, de sehol se találtunk. Helyette vettünk gombát és cukkinit. Végre süt a nap, mondjuk még hideg van, de hétvégén már mindenképpen menni fogunk Edessába, 20 fokot jósolnak.

Olívabogyók...

Ma sajnos mégse mentünk Edessába az eső miatt. Viszont innentől kezdve nem tervezünk, ahogy jó idő lesz, utazunk. Helyette megnéztük Görögország legnagyobb templomát belülről, az Agios Dimitriost, azaz a Szent Demeter templomot. Az az érdekessége, hogy a római korban egy fürdő állt ott, és ott halt vértanú halált Thessaloniki védőszentje. Ma a róla elnevezett 5 hajós bazilika áll a helyén, viszont lent, a kripta múzeumnak van berendezve és a fürdő maradványai láthatóak. 

A vízeséses képek majd legközelebb, ha eljutunk Edessába, most csak egy életkép, ami pénteken készült a menzán. Ma fog beköltözni az új lakótársunk, kíváncsian és reménykedve várjuk. Tomi még kicsit beteg, de a hétvégén sokat javult, aminek szerintem a paprikáskrumpli lehet az oka. Annyit megevett belőle, hogy mára nem is maradt, pedig másfél kiló krumpliból úgy gondoltam két napra eleget főzök:)