Ez annyit tesz, hogy a "sült hús illat csütörtök", a karnevál éjszakája, ami 13 nappal hamvazószerda előtt van. Egész Görögország ünnepli, hatalmas utcabál, az utcák tele jelmezesekkel és souvlakit árulnak mindenhol (rablóhús). Ezt természetesen mi se hagyhattuk ki tegnap. Sétáltunk egy nagyot a tengerparton, végig a nagyobb tereken, csodáltuk a jelmezeseket és utána csatlakoztunk az egyetemi bulihoz. Hihetetlen, hogy egy egész ország maskarában ünnepel. Persze azért mindenhol rendőrök voltak, szükség esetére. De nehéz volt őket megkülönböztetni a rendőrnek öltözött fiataloktól, mondjuk a plüss bilincs sokat segített:) A buli is jó volt, ABBA meg mindenféle populáris zenék, táncoltunk, kár hogy nekünk nem volt jelmezünk.
A kép nem saját, de tényleg így kell elképzelni:
Olyan 2 óra körül hazaértünk, és jött a meglepetés. A lépcsőház ajtaja zárva volt. Mindig nyitva szokott lenni, és nincs is hozzá kulcsunk. Hívtuk a főbérlőt, mondta, hogy neki van kulcsa, csak nem tudja hol, várjunk egy kicsit amíg jön valaki. Hát persze hogy nem jött, és egy 20 perc után már nagyon kellett pisilnünk, így rászántuk magunkat, hogy becsöngetünk valahova. Elővettem legszebb görög tudásomat, és nagyon gyatrán sűrű elnézéskérések közepette elmagyaráztam, hogy ki vagyok, itt lakom, de nincs kulcsom. Egy idős néni jött le, az éjszaka közepén, és egyáltalán nem volt mérges, sőt örült, hogy segíthetett. Mi úgy szégyelltük magunkat. De ő csak görögül beszélt, és most először élesben, szótár nélkül nagyon kellett koncentrálnom, és Andi, a görög órák most már biztosan tudom, hogy nagyon szükségesek és hasznosak voltak. A néni megmondta, hogy nem beszélek jól görögül, de megérti amit mondok, és nagyon mosolygott. Otthon a kaputelefonban üvöltöttek volna le minket, és nem jöttek volna le, mert biztos csak szórakozunk...
Most sütöttem egy nagy adag almás pitét, és holnap délelőtt átkopogok, mert mint kiderült a saját szomszédunkat csöngettük fel, és viszek neki egy tálcával, és felajánlom, hogy bármiben szívesen segítünk, csak csöngessen át.
